Tanulmány megtekintése

Jungbauer Alexandra - Somogyi Tamás: Bioszkript alkalmazása az elektronikus szavazásban

Absztrakt
A tanulmány két olyan, a szerzők által kidolgozott elektronikus szavazási rendszer koncepcióját ismerteti, amely a biometrikus rejtjelezés, technikailag a bioszkript alkalmazásán alapul. Az ismertetett rendszerek lényege, hogy nem központilag tárolt, személyazonosításra alkalmas biometrikus azonosítók (például ujjlenyomatok) használatán alapulnak, hanem a szavazásra jogosultak biometrikus adataiból származtatott és így harmadik személyek számára értelmezhetetlen, de a szavazási jogosultságot egyértelműen bizonyító bioszkript használatán. Ezzel biztosíthatók a képviselőválasztások és népszavazások titkossági, biztonsági és egyéb alapvető feltételei, azzal a külön előnnyel, hogy a leírt rendszerek alkalmazásával magas szinten teljesíthetők a személyes adatok védelmének jogi és technológiai követelményei, kiemelten a célhozkötöttség, vagyis az adatkezelési célhoz szükséges és elégséges mértékű és időtartamú adatkezelés biztosítása.

Kulcsszavak: bioszkript, elektronikus szavazás, ujjlenyomat, biometrikus rejtjelezés

Vissza a tanulmányokhoz

1. Bevezetés

A demokrácia lényege, hogy az emberek a sorsukról, jövőjükről, az ország és szövetségi rendszere életéről választott képviselőik útján dönthessenek, az igazán fontos kérdésekről pedig személyesen nyilváníthassanak véleményt. A modern képviseleti demokráciákban a képviselők (helyi önkormányzati vagy országgyűlési képviselők) jelölését és megválasztását egységes alapelveket tükröző választási eljárásban, illetve az azokat tartalmazó jogszabályokban határozzák meg. A választások lényege, hogy a pártok és jelöltek között a választópolgárok szabad akaratuk szerint dönthessenek. Népszavazást sok mindenről, szinte bármikor lehet tartani (pontosan lásd később). A szavazásokon, választásokon való részvétel nem kötelező, az a választópolgár szabad elhatározásán múlik.

Noha a választások egy bonyolultabb eljárásban csupán a képviselők személyének meghatározására irányulnak, a népszavazások pedig egyszerűbb eljárásban a közvetlen véleménynyilvánításra, mind a kettőnél alapvető fontosságú az eljárás tisztaságának megóvása, ellenőrizhetőségének biztosítása, a csalás megakadályozása.

Ugyanilyen fontos, hogy a választások és a népszavazások eredménye a választópolgárok mint közösség akaratát tükrözze, vagyis az egyéni vélemények összességét, és ne magukat az egyéni véleményeket. Az a tény, hogy egy szavazásra jogosult kire kíván szavazni, ténylegesen kire szavazott, vagy szavazott-e egyáltalán, kizárólag az érintett szavazó magánügye. A személyes adatok feletti önrendelkezés alkotmányos joga erre is kiterjed: a választópolgár maga dönti el, hogy véleményét, szavazatát más tudomására hozza-e. A szavazási rendszernek azonban alapvető feladata, hogy a szavazatok és a szavazók között ne lehessen semmilyen kapcsolatot teremteni, erre még a választópolgár se legyen képes. Ez az egyik garanciája annak, hogy a választók illetéktelen befolyástól mentesen, szabad akaratukból nyilvánítanak véleményt.

Informatikai szempontból (ha eltekintünk a jelöltállítás, a jogorvoslat stb. folyamatától) mind a két aktus hasonló követelményeket támaszt a lebonyolítóval szemben, akár képviselőjelöltre vagy pártra, akár népszavazáson feltett kérdésre történik a szavazás, ezért a következőkben mi sem teszünk különbséget képviselőválasztás és népszavazás között.

Már a mai népszavazásokban, választásokban is jelentős szerepet játszik az információs technológia, elsősorban a szavazatok összesítésében és továbbításában. A technológia fejlődése azonban lehetővé tette a tisztán elektronikus úton lebonyolítható szavazások megvalósítását is. A számos lehetséges megoldás közül néhányat a gyakorlatban is kipróbáltak, megbízhatóságukról, alkalmazhatóságukról azonban megoszlanak a vélemények.

Tekintettel az elektronikus szavazásoknál biztosítandó adatvédelmi és adatbiztonsági követelményekre (melyek összhangban vannak a papír alapú szavazás követelményeivel), megvizsgáltuk, hogy az adatalanyok védelmére kifejlesztett ún. PET technológiák egyike, a biometrikus rejtjelezés (a bioszkript) hogyan alkalmazható az elektronikus szavazásokban.

E tanulmányban két, saját elképzelésen alapuló, bioszkriptet alkalmazó elektronikus szavazórendszert mutatunk be és igazoljuk, hogy eleget tesznek az elvárható biztonsági és adatvédelmi követelményeknek.

A tanulmány első fejezetét kiemeltük, de a tanulmány teljes egészében letölthető és olvasható PDF formátumban, az oldalon lentebb található link segítségével, vagy kattintson a borítóra a betöltéséhez!


Forrás:

Szabad adatok, védett adatok, BME GTK ITM, Budapest, 2005. március. (ISSN: 1587-2386, ISBN: 963-421-566-1)


Vissza a tanulmányokhoz


Hozzászólások

Összesen 0 hozzászólás látható.

Nincsenek hozzászólások.


A hozzászóláshoz be kell jelentkezni!

© PET Portál és Blog, 2008-2010 | Impresszum | Adatvédelmi nyilatkozat