Blog - Archívum

2010.04.27.

A szerep-alapú privátszféra védelem (Role-Based Privacy) vagy az ún. részleges identitás technika (Partial Identities) azon az egyszerű elven alapul, hogy a hétköznapi életben is más és más szerepbe bújunk az adott szituációtól, vagy épp a kommunikációs partnertől függően. Azaz például a bankunk és az orvosunk felé más és más információkatt osztunk meg, kínosan ügyelve rá, nehogy ezek összeköthetőek legyenek valamelyik félnek a kezében. Ezeket a szerepeket identitásoknak is nevezhetjük, amelyeknél néha elvárjuk, hogy az információk átfedjék egymást, vagy akár hogy az identitások ellentmondóak, összeköthetetlenek legyenek. Az információk ilyen jellegű kezelését identitásmenedzsmenttel szoktuk megoldani, amelyben a profilokat hierarchiába tömörítjük az áttekinthetőség kedvéért. (Ennek a módszernek az egyik lehetséges alkalmazását mutatja be az Egy ideális anonim csevegő szolgáltatás konstrukciója c. tanulmányunk.)


2010.04.22.

Nyílt cenzúra

2010.04.22. 21:41:49, Földes Ádám Máté

Érdekes akcióra szánta el magát a Google: az óriáscég nyilvánosságra hozta, hogy 2009. július 1. és december 31. közt melyik országból hányszor érkeztek kérések felhasználói információk törlésére, valamint, hogy hány alkalommal kértek ki ilyen adatokat. A vállalat az eredményeket egy térkép formájában tárja elénk, amelyen egy országra kattintva megtekinthetjük, hogy a kérések hány százaléka teljesült, valamint, hogy a Google melyik szolgáltatása volt a szóbanforgó információ helye.

Hazánk se a törlési, se a kikérési listán nem szerepel, ami azt jelenti, hogy Magyarország legfeljebb 30 kérést intézett a céghez (de az is elképzelhető, hogy egyet sem). A legtöbb felhasználói adat kiadását és törlését egyaránt Brazília kérte, rendre 3663 és 291 alkalommal. Az eltávolítási kérelmek esetében a dél-amerikai ország „hatékonysága” 82,5%-os volt. Érdekesség, hogy Kína nem szerepel egyik listán sem – az ottani adatok ugyanis a helyi törvények szerint államtitoknak minősülnek.


2010.04.17.

Tavaly év végén egy olyan technológiának kezdték el a klinikai tesztelését, aminek segítségével nem csak a rendelőben, hanem a mindennapi élet során is lehetőség nyílik bizonyos élettani funkciók mérésére, mint például a vérnyomás, vagy a pulzus. Mindez egy olyan apró áramkör segítségével történne, amelynek még az akkumulátora is nyomtatott, és így az egész készülék viselése sem feltűnő, vagy zavaró a páciens számára.


2010.04.07.

Idén is meghirdette a Hétpecsét Információbiztonsági Egyesülete az Év információvédelmi szak- és diplomadolgozata pályázatát. A pályázatra a hagyományos főiskolai és egyetemi képzésben, illetve a BSc/MSc rendszerben végzett hallgatók is beadhatják adatbiztonsági, illetve információbiztonsági fókuszú műveiket, de bátorítjuk a PET technológiákkal, illetve az adatvédelemmel foglalkozó dolgozatok benyújtását is, hiszen ez is beleférnek a kiírás által meghatározott témakörökbe.


A mostani időszakban talán zavaró lehet a bejegyzés címe, azonban a magyarországi demokrácia helyzetével, és jövőjével a PET Portálon a közeljövőben biztosan nem fogunk foglalkozni. A szabad választáshoz, döntéshez való demokratikus jog bár nem közvetlenül a privátszférához tartozik, mégis szorosan kapcsolódik hozzá: ha például valakit megfigyelnek és profilíroznak, utána ezt az információt fel tudják használni arra, hogy a döntését hatékonyan befolyásolják, ami egyértelműen csonkítja a szabad döntéshez, választáshoz való jogot. Például úgy, hogy a profiljához kapcsolódó termékeket helyezik a terméklistán előre, célzott hirdetésekkel bombázzák a vásárlót, vagy a szimpatikus, keresett termékek árát lenyomják – mindezzel egyre inkább a vásárlás felé nyomva a fogyasztót.


2010.04.05.

Ha egy TrueCrypt virtuális meghajtó tartalmához hozzá akarunk férni, szükségünk van a rejtjelezési kulcsra. A kulcs megadása után azonban az információ védtelen: az operációs rendszer kérésre kiszolgáltatja az addig rejtjelezetten tárolt kulcsot. Mit csináljunk azonban akkor, ha egy irodában dolgozunk a virtuális meghajtón tárolt adatokon, és szeretnénk kimenni meginni egy kávét – mindezt anélkül, hogy kíváncsi munkatársaink beletúrhatnának a privát szféránkba?


2010.04.01.

Ha nem is elsőként, de leközöljük a hírt, már a BuheraBlog is megírta, de a Weblabor is írt róla, hogy a Firefox böngészőkben ki fogják javítani a History Stealing kiaknázását lehetővé tévő funkciókat. Idézzük a Weblabor bejegyzéséből:

  • ezentúl a meglátogatott hivatkozások kizárólag színükben térhetnek el a a többitől, így azoknak nincs hatása az oldalelrendezésre;
  • a motorban végzett átalakításokkal biztosítani kívánják, hogy minimális legyen a különbség a kétféle hivatkozás renderelési idejében, ezzel véve elejét az időzítésre építő támadásoknak;
  • és legfőképp, a jövőben JavaScriptből a meglátogatott hivatkozások stílusát lekérdezve is az érintetlen linkekre vonatkozó információkat kaphatjuk csak vissza.

Sőt, a bejegyzés végén egy gyors "javítási" lehetőséget is említenek: az about:config alatt a layout.css.visited_links_enabled opció átállításával a problémakör hatékonyan kezelhető. Persze a többi böngészőben így is fenn állhat a veszély, de remélhetőleg követik ezt a példát hamarosan – ettől függetlenül is nagy előrelépés ez, hiszen a Firefox az egyik legkedveltebb böngésző. (Aztán majd találnak rá alternatívát. )


© PET Portál és Blog, 2008-2010 | Impresszum | Adatvédelmi nyilatkozat