Blog - Archívum

2010.08.28.

Újabb fícsörökkel bővült és önálló szolgáltatásként jelent meg a Google valósidejű keresője, a Google Realtime Search. Bár a privátszféra mai állapotáért elsődlegesen az önkéntes adatszolgáltatásokon alapuló "webkettes" szolgáltatások a felelősek, de a keresők is nagy szerepet játszanak ebben a folyamatban: valahogy össze kell gyűjteni, rendszerezni kell, és el is kell tudni érni ezeket az információkat. Ahogy ezek a szolgáltatások egyre inkább a magánszféra részévé válnak, és egyre több információt publikálnak, üzleti szempontból ésszerű lépésnek tűnik a valósidejű keresőkkel való integrálásuk, ez azonban szükségszerűen a privátszféra további csökkenésével jár. (Ráadásul a Google vezetői pontosan tudják, hogy mit csinálnak, mégsem érdekli őket.) Várhatóan ez csak a "valósidejűsödési" folyamat következő lépése, és előbb-utóbb hozzá fogunk szokni, hogy amit az internetre egyszer kiraktunk, az már tényleg soha vissza nem vonható és le nem vehető, és még csak meggondolnunk sem érdemes magunkat.


2010.08.24.

A privát böngészési mód célja kettős, nevezetesen hogy a gépet igénybevevő többi felhasználó előtt is elrejtse a privát módban végrehajtott akciók valamennyi nyomát, valamint hogy a meglátogatott weboldalak számára is viszonylagosan anonimitást nyújtson, azaz a visszatérő felhasználó újra azonosítása ne legyen lehetséges. Ahogy nem régen beszámoltunk róla, ez nem teljesen sikeres: egyes esetekben a böngészők hozzáférést engedélyeznek a régi sütikhez, de nagyobb probléma, hogy a kiegészítők adattárolását semmi nem szabályozza. Sajnos ha ezeket a problémákat ki is küszöböljük, akkor sem lélegezhetünk fel felhőtlenül.


2010.08.21.

A héten egy egészen érdekes dologra lettem figyelmes: a GMail kapcsolatok között megjelentek olyan e-mail címek is, amelyekkel egyáltalán nem váltottunk levelet, soha. Volt például ott egy hallgatói cím is, amivel csak az egyetemi postaládámból leveleztem (kb. fél éve), bár az a hallgatói cím azért GMail-es. Mégis felvette valahogy a kapcsolatok közé. Vajon milyen forrásból gyűjt ilyenkor a Google, milyen más szolgáltatása van, amelyen keresztül átemelte ezt a címet? Ha pedig nem az általam használt szolgáltatásokról van szó (pl. ez a hallgató biztosan nem ismeri ezt a címemet), akkor honnan? Vagy ha összekötötte az egyetemi postaládám a GMailessel, akkor mi alapján tette azt? Számomra teljesen rejtélyesek ezek a kérdések, de ha valaki a találgatásnál többet tud, írjon bátran!


2010.08.14.

Egy, a Stanford Universityn lefolytatott kutatás eredményeképp kiderült: a minden modern böngészőben – más-más néven – elérhető „privát böngészés″ funkció nem nyújt teljeskörű védelmet; a böngésző ebben az üzemmódban is hagy maga után perzisztens adatokat. A cikkből kiderül, hogy bármilyen böngészőszoftvert használjon is az ember, a „pornómód″ néven is emlegetett privát böngészési munkamenet során lehetséges a merevlemezre olyan adatokat írni, melyek nem törlődnek a böngésző bezárása után. Ezen kívül nem biztosított a privát és a publikus munkamenetek szeparációja: a Safari böngészőben például privát böngészés módban is elérhetőek a publikus módban eltárolt sütik. Ugyanakkor az is kiderül, hogy a fő veszélyforrások között továbbra is megtalálhatóak a kiegészítők és beépülőmodulok, mivel ezek általában nem figyelik, hogy milyen módban fut a böngésző.

Sokáig egyébként a Flash sütik voltak a leghírhedtebbek a privátszfére ilyen jellegű megsértése terén, mindazonáltal az Adobe felismerte a problémát, és a Flash plugin alkalmazkodik az őt futtató böngésző üzemmódjához, és az újabb verziók nem hagynak maguk után sütiket, ha a privát böngészés mód aktív. Akik valamiért egy régi pluginverziót kénytelenek használni, azok FireFox alatt kipróbálhatják a BetterPrivacy kiegészítést, melyben beállítható, hogy a böngésző bezárásakor automatikusan törlődjenek a Flash sütik.


2010.08.04.

A Safari böngésző egy súlyos biztonsági hiányosságáról blogolt Jeremiah Grossman, a WhiteHat Security vezetője. A szakember azt állítja, hogy egy, az inkriminált böngészőt futtató felhasználó személyes adatait (pl. nevét, munkahelyét, e-mail címét) bizonyos körülmények közt akkor is meg tudja szerezni, ha ezen információkat a felhasználó sosem adta meg böngészés közben. A támadáshoz videós illusztráció is fellelhető.


© PET Portál és Blog, 2008-2010 | Impresszum | Adatvédelmi nyilatkozat