Blog
2010.08.21.A héten egy egészen érdekes dologra lettem figyelmes: a GMail kapcsolatok között megjelentek olyan e-mail címek is, amelyekkel egyáltalán nem váltottunk levelet, soha. Volt például ott egy hallgatói cím is, amivel csak az egyetemi postaládámból leveleztem (kb. fél éve), bár az a hallgatói cím azért GMail-es. Mégis felvette valahogy a kapcsolatok közé. Vajon milyen forrásból gyűjt ilyenkor a Google, milyen más szolgáltatása van, amelyen keresztül átemelte ezt a címet? Ha pedig nem az általam használt szolgáltatásokról van szó (pl. ez a hallgató biztosan nem ismeri ezt a címemet), akkor honnan? Vagy ha összekötötte az egyetemi postaládám a GMailessel, akkor mi alapján tette azt? Számomra teljesen rejtélyesek ezek a kérdések, de ha valaki a találgatásnál többet tud, írjon bátran! Címkék: gmail , google , megfigyelés , összeköthetetlenség A bejegyzés címe: 2009.04.03.Egy, a köztudatban élő, mégis figyelmen kívül hagyott eleme a szoftvereknek az őket gyártó cégek privacy policy-je (magyar nevén adatvédelmi nyilatkozat), melyben egyre inkább uniform, és - jegyezzük meg - nyugtalanító pontokkal találkozhatunk. Jelen áttekintés apropója a Microsoft Silverlight és az Adobe Flash összehasonlítása volt (bár a két termékre nem vonatkozik külön, speciális policy), melynek során igyekszem ugyanúgy rámutatni a széles körben alkalmazott adatrögzítéseken túl a kisebb, tovább merészkedő cég-specifikus törekvésekre is. Címkék: adatbiztonság , anonimitás , biztonság , összeköthetetlenség , personal data , pet , privacy , profilozás A bejegyzés címe: 2008.11.22.Korábban, egészen pontosan egy másfél évvel ezelőtti bejegyzésünkben tárgyaltuk az anonimitás elméleti lehetőségét, de ugyanezen kritériumnak a tárgyalása megjelenik a csevegőszolgáltatások privátszférát érintő kérdéseit tárgyaló tanulmány 2.2.2 fejezetében is. A jelen bejegyzésben azt tárgyaljuk, hogy hogyan érinti az anonimitást az összeköthetetlenség. Címkék: anonimitás , elmélet , összeköthetetlenség , privacy A bejegyzés címe:
|