Blog

Új bejegyzés beküldése

2010.07.01.

Az új Windows Live Messengerben egy érdekes funkciót fedezhetünk fel: csoportokra és felhasználókra bontott rejtőzködési módot. Így lehetségessé válik, hogy munkaidőben elrejtőzzünk a barátaink elől, míg a főnökünk és a kollégák elérhetnek minket – csak más csoportba kell egyszerűen helyeznünk őket. Ez lényegében egy a Role-Based Privacy modelljébe illeszkedő funkció. Bár ez a modell nem csak ezt tenné lehetővé, hanem akár azt is, hogy más információt osszunk meg magunkról az egyes csoportok felé, vagy egészen más fiókkal jelentkezzünk be feléjük. (Ennek a módszernek a csevegőszolgáltatásokban való alkalmazásával foglalkozik az Egy ideális anonim csevegő szolgáltatás konstrukciója c. TDK dolgozat, amit ez úton is ajánlunk Olvasóink figyelmébe.)


2008.10.31.

A csevegő, üzenetküldő szolgáltatáson belül is fontos lehet az anonimitás, ahogy ezt a PET Portálon (is) megjelent Anonimitás és privacy kérdései csevegő szolgáltatásokban című tanulmányban olvashatjuk (a tanulmány következő része a Szabad adatok, védett adatok 2 szerkesztett kötetében jelent meg) A tanulmány szerint a megfelelő szintű anonimitást nyújtó csevegő szolgáltatások nem csak a hálózati forgalom szintjén védik a kommunikációt (például TOR hálózattal), hanem a szolgáltatáson belül is képesek a felhasználók anonimek maradni.


2008.08.09.

Absztrakt

A csevegő szolgáltatások reneszánszukat élik — a százmilliós felhasználótáborral rendelkező szolgáltatásokat már nem csak magánemberek veszik igénybe, hanem vállalatok is alkalmazzák belső kommunikációra, ügyfélszolgálatok üzemeltetéséhez is. Kutatásaink során megvizsgáltuk a szolgáltatások egy halmazát, s ezek alapján felállítottunk egy taxonómiát, melynek segítségével, a négy fő magánélet-védő kritérium figyelembe vételével értékeltük őket. Megállapítottuk, hogy a létező szolgáltatások változó színvonalú megoldásokat nyújtanak, és összességében egyikük sem alkalmas e kritériumok maradéktalan teljesítésére. Vizsgálatunk során két elterjedt szolgáltatásban magánszféra-védelmi rést fedeztünk fel. Tanulmányunk végén javaslatot teszünk kutatási eredményeink továbbhasznosítására.

A PET Portálon elérhető a következő tanulmányt, melynek címe „Az anonimitás és a privacy kérdései a csevegő szolgáltatásokban ”. Ez a tanulmány is az Alma Mater könyvsorozatban jelent meg.


2008.04.04.

Az angol szakirodalomban Location Privacy néven szerepel ez a témakör, melybe igen sok minden beletartozik. Alapvetően két főbb ok miatt válhat érdekessé ez a téma: egy olyan szolgáltatásról beszélünk, amelyben a helyzeti információnkat közzé tehetjük, megoszthatjuk másokkal, vagy pedig valamilyen hiba folytán szivárog a helyzetünkről szóló, vagy abból származtatható többlet információ, és így illetéktelenek férhetnek hozzá. Összetett privátszféra védelmi rendszerek (PET-ek) mindkét lehetőséget figyelembe veszik és próbálnak védekezni az információszivárgás ellen is, valamint belső protokolljaik, működésük a megfelelő információ menedzsment által megvalósítják a felhasználó központú kontrollt.

Az információszivárgás esete talán az érdekesebb, hiszen ez esetben nem tudhatjuk biztosan, hogy ki figyeli, figyelheti meg a szivárgó információt, milyen plusz tartalmat képes kinyerni belőle, illetve később mi történik ezzel az információval. Az meg már természetes következménye ennek, hogy az információ élettartamára sem lehetünk hatással.

Bár eddig általánosan közelítettük meg a problémát, de sokkal hétköznapibb szituációk is lehetségesek a helyzeti információ privátszférát érintő kérdéskörében: például amikor egy ismerősünk onnan tudja meg, hogy külföldön vagyunk (mondjuk éppen autóval utazunk, és épp behajtunk egy alagútba), hogy az adott ország nyelvén mondja be a telefonjába a szolgáltató, hogy az előfizető nem található. Helyzetünkre utaló, azt leíró információk még számtalan kérdését vizsgálhatjuk meg; néhány ilyen, egzotikusabbnak számító kérdést fogunk elemezni a bejegyzés további részében.


© PET Portál és Blog, 2008-2010 | Impresszum | Adatvédelmi nyilatkozat