Blog

Új bejegyzés beküldése

2010.07.12.

Amit a legtöbb közösségi hálózaton tapasztalhatunk, hogy egydimenziósak: valamennyi ismerősünk csak egy nagyobb csoport része, különösebb tagolás nélkül. A valóság persze nem ennyire egyszerű, különböző helyekről különböző embereket ismerünk, akikkel jellemzően a kapcsolatot is másként tartjuk. Másképp lépünk kapcsolatba a családunk tagjaival, mást osztunk meg a barátainkkal, és a munkatársainkkal. Különböző részekre tagoltan adunk életjeleket és kommunikálunk. Ezek az ún. részleges identitásaink. Jellemzően más és más információkat osztunk meg rajtuk keresztül, sőt, néha egyenesen ellentmondóakat is. Például a történelem során számos költő művei jelentek meg férfi név alatt, és ezek a hölgyek titokban kényszerültek elrejteteni nemi identitásukat a publikum elől. Ezen felül pedig vannak olyan helyzetek, amikor névtelenek szeretnénk lenni – ez utóbbira az internet már önmagában számos példát szolgáltat.


2010.06.25.

Teljesen egyértelmű, hogy a közösségi hálózatokban hatalmas pénzek vannak, főleg, hogy ha hozzá lehet férni a felhasználóknak minnél több adatához, mind a szolgáltató, mind a harmadik felek részéről. Persze ez sokszor a felhasználó érdekeit sérti, ami miatt érdemes biztonságos alternatíva, vagy kiegészítés után nézni, hiszen a legbiztosabb megoldás a szolgáltató kizárása az adatforgalomból. Ez kétféleképpen történhet: vagy titkosítjuk a feltöltött adatokat (például BlogCrypt-tel), vagy olyan szolgáltatást keresünk, ami alapvetően mellőzi az adatokhoz való hozzáférést, például azáltal hogy elosztott architektúrájú és emellett titkosítottan is kezeli amit feltöltenek rá.


2010.05.17.

2010.05.14.

A Facebookra, a közösségi oldalak úttörő és piacvezető szereplőjére egyre inkább rájár a rúd, ami nem csoda: leginkább annak köszönhető, hogy a privátszféra felszámolásában is úttörő szerepet akar vállalni. Ez utóbbit nem nehéz alátámasztani, az utóbbi hetek, hónapok is bőségesen adnak rá elég forrásanyagot; elég ha csak arra gondolunk, hogy a meg akarják más szolgáltatókkal is osztani a Facebook-os felhasználók adatait. Máshol meg már olyan jövőről hallani, hogy a Facebook lesz a következő nagy alkalmazás, ami majd leváltja a Google-t, de azért ezt ne vegyük biztosra. Ez legutoljára annak kapcsán merült fel, amikor a Facebook bejelentette a felhasználói ajánlásokon alapuló rendszerét, ami azért más aggályoknak is okot adott: ezzel nem csak a felhasználók ízlésvilágának a profilírozása, hanem a résztvevő és a rendszeren kívüli internetezőknek a tevékenységének követése is lehetővé válik. Röviden mindezt úgy összegezhetjük: van miért aggódni.


2010.05.01.

A legaktuálisabb újítása a Facebook-nak, hogy mindenütt lehetővé tették, hogy a felhasználóik a funkciót támogató weboldalakon rögtön kedveltté nyilvánítsanak bizonyos tartalmakat. A privátszféra oldaláról ez annyit jelent, hogy ahol beágyazzák ezeket az elemeket, akkor az ott megforduló látogatók a Facebook számára követhetőek lesznek, és ha ezek az emberek még be is vannak lépve a Facebook oldalán, akkor a követési információk egyből a profilhoz kapcsolhatóak lesznek. (Ennek működése egyszerű, és hasonló a webpoloskáékhoz, csak egy iframe tartalma kerül letöltésre.) Ráadásul úgy tűnik, hogy mindez nem csak paranoia.


2010.04.27.

A szerep-alapú privátszféra védelem (Role-Based Privacy) vagy az ún. részleges identitás technika (Partial Identities) azon az egyszerű elven alapul, hogy a hétköznapi életben is más és más szerepbe bújunk az adott szituációtól, vagy épp a kommunikációs partnertől függően. Azaz például a bankunk és az orvosunk felé más és más információkatt osztunk meg, kínosan ügyelve rá, nehogy ezek összeköthetőek legyenek valamelyik félnek a kezében. Ezeket a szerepeket identitásoknak is nevezhetjük, amelyeknél néha elvárjuk, hogy az információk átfedjék egymást, vagy akár hogy az identitások ellentmondóak, összeköthetetlenek legyenek. Az információk ilyen jellegű kezelését identitásmenedzsmenttel szoktuk megoldani, amelyben a profilokat hierarchiába tömörítjük az áttekinthetőség kedvéért. (Ennek a módszernek az egyik lehetséges alkalmazását mutatja be az Egy ideális anonim csevegő szolgáltatás konstrukciója c. tanulmányunk.)


2010.03.30.

Az utóbbi időben egész sokat foglalkoztunk a History Stealing módszerrel, és azon belül is kiemelten, hogy a legújabb kutatási eredmények szerint hogyan lehetséges ezzel a módszerrel egy vadidegen oldalnak beazonosítani a közösségi oldalon lévő profilunkat. (Emlékeztető: a böngészőben tárolt URL-ekkel ellenőrzik, hogy mely csoportok weboldalát látogattuk meg, és ezt összehasonlítják a profilokkal.) A módszer hátránya, hogy munkaigényes: egyrészt be kell gyűjteni egy közösségi oldal profil adatait, és meg kell határozni, hogy mely csoportokat (vagy egyebet) használjanak fel a beazonosításhoz. Ez azért nehéz, mert akkor jó a csoportok kiválasztása, ha a csoportba tartozás nagy valószínűségű esemény, és a teszteléshez nem kell túl sok URL-t ellenőrizni, mert az feltűnő lehet. Előnye viszont, hogy ez a módszer pontos azonosítást adhat, ráadásul egy személyes profil szintjén. Azonban úgy tűnik, hogy a Facebook szeretné megkímélni a weboldalak üzemeltetőit ettől a nehéz munkától, és újabb változtatásokat eszközölnének az adatvédelmi nyilatkozatban.


2010.01.19.

Ők ezt minden bizonnyal komolyan így is gondolják, és nagyon meg akarják mutatni a saját igazukat. Még a felhasználók személyes adatainak árán is, kerül, amibe kerül. Korábban már jelezték külföldi szakemberek, hogy ha quiz-eket töltögetünk ki, akkor nem csak a saját, de ismerőseink adatait is kiszolgáltatjuk a quiz készítőinek. Most azonban egy újabb veszéllyel kell szembenéznie a Facebook felhasználóknak: az alkalmazások készítői könnyen fontos adatokat szedhetnek ki tőlük böngészés közben (pl. login adatok).


2009.12.22.

A legnagyobb ötletek általában villanásszerűen jönnek, könnyen kivitelezhetőek, kevés erőforrást igényelnek és persze sok haszonnal kecsegtetnek. Ez persze mindig az adott idő, környezet, valamint a társadalmi fogadtatás függvénye. Egy ilyen ötletről szeretnék most írni.


2009.09.26.

A MIT kutatói olyan szoftvert készítettek, amely egy felhasználóról, pusztán ismerőseinek listája alapján jó eséllyel megmondja, hogy meleg e vagy sem, függetlenül attól, hogy ő adatlapján megadta e ezt az információt.


2009.09.03.

A Facebook és a hasonló szolgáltatások működése azon alapszik, hogy a felhasználók megosztják egymással (és a szolgáltatóval) a privát adataikat, aztán áthelyezik a közösségi életterüket ebbe a virtuális világba. Majd pedig nem aggódnak affelől, hogy kik, mikor és milyen adataikhoz férnek hozzá. Mostanában persze egyre több hangot kapnak a sajtóban az efféle problémák, de nem véletlen, hogy az EPIC oldalán is külön szekció foglalkozik az ilyen témájú hírekkel.

Nem rég készített az ACLU egy aprócska Quiz-t, amellyel az adatkezelési hiányosságokra szeretnék felhívni a figyelmet: amikor engedélyezzük egy Quiz kitöltése során, hogy hozzáférjen az adatainkhoz, akkor valóban mindenhez hozzáfér. Ha a beállításokat megnézzük, nem lehetséges letiltani, hogy a nevünkhöz, közösségeinkhez, illetve ismerőseink listájához hozzáférjenek. Ráadásul nem csak az ismerőseink listáját képesek letölteni, hanem gyakorlatilag valamennyi ismerősünk teljes profiljához hozzáfér a Quiz készítője! Így hiába állítjuk be a privátszféra beállításokat, az csupán falra hányt borsó: elég ha egy ismerősünk kitölt egy Quiz-t, s máris minden adatunk kiszivárgott...


2009.07.16.

Nem régiben írtunk a Facebook adatvédelmi nyilatkozatáról, de egyébként is felvetnek az ilyen szolgáltatások érdekes kérdéseket: egyes esetekben nehézkesen tudják kezelni a felhasználók a hozzájuk közhető információkat; törlés után a képek vagy levelek nem tűnnek el azonnal; a különbözőnek feltüntetett de egy felhasználóhoz tartozó identitások összeköthetőek lesznek (akár különböző oldalakon keresztül); nem mindig szabályozható ismerettségi körön belül az egyes információk hozzáférhetősége; vagy akár ugyanez ismeretlenek felé. A listát sorolhatnánk tovább is, de ez azért már ad némi ízelítőt.


2009.06.28.

Egy érdekesség a Facebook adatvédelmi nyilatkozatából:

Facebook may also collect information about you from other sources, such as newspapers, blogs, instant messaging services, and other users of the Facebook service through the operation of the service (e.g., photo tags) in order to provide you with more useful information and a more personalized experience.

Ugyanez megjelent már az immáron magyar nyelvű adatvédelmi nyilatkozatban is (2 hete még nem volt ilyen):

A Facebook más forrásokból is gyűjthet rólad adatokat, például újságokból, blogokból, azonnali üzenetküldő szolgáltatásokból, továbbá a Facebook szolgáltatás használata közben más Facebook-felhasználóktól (pl. fénykép-megjelölések) azért, hogy még hasznosabb információkat és még jobban személyre szabott élményt biztosíthassunk neked.

Sajnos ennek az adatgyűjtésnek a célját nem említik. Hiszen nyilván nem azért gyűjtenek rólunk információkat blogokból, újságokból, hogy a szolgáltatást minél inkább személyre szabhassák: ma is egyszerűbb megkérdezni (beállítások), mint ezt csinálni. Az más kérdés, hogy a 'blogok' és 'újságok' alatt azt is értik-e, hogy web-poloskák segítségével az ottani tevékenységünk is megfigyelik.

Egy másik érdekes kérdés, hogy bizonyára nem kerültek véletlenül a listába az azonnali üzenetküldő szolgáltatások: vajon ennek mi lehet a szerepe itt?


© PET Portál és Blog, 2008-2010 | Impresszum | Adatvédelmi nyilatkozat