Blog

Új bejegyzés beküldése

2010.08.28.

Újabb fícsörökkel bővült és önálló szolgáltatásként jelent meg a Google valósidejű keresője, a Google Realtime Search. Bár a privátszféra mai állapotáért elsődlegesen az önkéntes adatszolgáltatásokon alapuló "webkettes" szolgáltatások a felelősek, de a keresők is nagy szerepet játszanak ebben a folyamatban: valahogy össze kell gyűjteni, rendszerezni kell, és el is kell tudni érni ezeket az információkat. Ahogy ezek a szolgáltatások egyre inkább a magánszféra részévé válnak, és egyre több információt publikálnak, üzleti szempontból ésszerű lépésnek tűnik a valósidejű keresőkkel való integrálásuk, ez azonban szükségszerűen a privátszféra további csökkenésével jár. (Ráadásul a Google vezetői pontosan tudják, hogy mit csinálnak, mégsem érdekli őket.) Várhatóan ez csak a "valósidejűsödési" folyamat következő lépése, és előbb-utóbb hozzá fogunk szokni, hogy amit az internetre egyszer kiraktunk, az már tényleg soha vissza nem vonható és le nem vehető, és még csak meggondolnunk sem érdemes magunkat.


2010.08.21.

A héten egy egészen érdekes dologra lettem figyelmes: a GMail kapcsolatok között megjelentek olyan e-mail címek is, amelyekkel egyáltalán nem váltottunk levelet, soha. Volt például ott egy hallgatói cím is, amivel csak az egyetemi postaládámból leveleztem (kb. fél éve), bár az a hallgatói cím azért GMail-es. Mégis felvette valahogy a kapcsolatok közé. Vajon milyen forrásból gyűjt ilyenkor a Google, milyen más szolgáltatása van, amelyen keresztül átemelte ezt a címet? Ha pedig nem az általam használt szolgáltatásokról van szó (pl. ez a hallgató biztosan nem ismeri ezt a címemet), akkor honnan? Vagy ha összekötötte az egyetemi postaládám a GMailessel, akkor mi alapján tette azt? Számomra teljesen rejtélyesek ezek a kérdések, de ha valaki a találgatásnál többet tud, írjon bátran!


2010.07.31.

Lehetséges, hogy új fejezetet nyithatunk a Google információétvágyát kielégíteni hívatott "eszközök" történetében. Az óriáscég még 2005-ben nyújtott be kérvényt a szabadalmi hivatalhoz egy olyan rendszer koncepciójával kapcsolatban, mely az egérkurzor mozgása alapján finomítaná a személyre szabott hirdetéseket. Az újítás itt az, hogy nem szükséges többé rákattintani egy linkre ahhoz, hogy a Google információt kapjon a webböngészési szokásainkról; már az is elég, ha az egérkurzorral "elmerengünk" egy szó felett. Arról nincs információ, hogy a keresőóriás mikortól tervezi a gyakorlatban is alkalmazni a rendszert – mindössze annyi bizonyos, hogy privátszféránk egy újabb rétegébe sikerült behatolniuk.


2010.05.25.

Besenyei Tamás ötlete nyomán egy érdekes lehetőségre szeretnénk felhívni a figyelmet, méghozzá a Google Calendarral kapcsolatban. A szolgáltatás egyik érdekes funkciója, hogy – beállításainktól függően – sms-ben is képes értesítéseket küldeni a közelgő eseményekről. Az üzenetben mindig szerepel az esemény „fejléce”, vagyis az a minket valamilyen teendőről, értekezletről stb. tájékoztatni hívatott szöveg, amelyet beírtunk a megfelelő időpontra. Ezt a funkciót könnyen kihasználhatjuk ingyen sms küldésre, illetve arra, hogy másoknak sms küldési funkciót biztosítsunk a telefonszámunk megosztása nélkül.


2010.04.22.

Nyílt cenzúra

2010.04.22. 21:41:49, Földes Ádám Máté

Érdekes akcióra szánta el magát a Google: az óriáscég nyilvánosságra hozta, hogy 2009. július 1. és december 31. közt melyik országból hányszor érkeztek kérések felhasználói információk törlésére, valamint, hogy hány alkalommal kértek ki ilyen adatokat. A vállalat az eredményeket egy térkép formájában tárja elénk, amelyen egy országra kattintva megtekinthetjük, hogy a kérések hány százaléka teljesült, valamint, hogy a Google melyik szolgáltatása volt a szóbanforgó információ helye.

Hazánk se a törlési, se a kikérési listán nem szerepel, ami azt jelenti, hogy Magyarország legfeljebb 30 kérést intézett a céghez (de az is elképzelhető, hogy egyet sem). A legtöbb felhasználói adat kiadását és törlését egyaránt Brazília kérte, rendre 3663 és 291 alkalommal. Az eltávolítási kérelmek esetében a dél-amerikai ország „hatékonysága” 82,5%-os volt. Érdekesség, hogy Kína nem szerepel egyik listán sem – az ottani adatok ugyanis a helyi törvények szerint államtitoknak minősülnek.


2010.04.07.

A mostani időszakban talán zavaró lehet a bejegyzés címe, azonban a magyarországi demokrácia helyzetével, és jövőjével a PET Portálon a közeljövőben biztosan nem fogunk foglalkozni. A szabad választáshoz, döntéshez való demokratikus jog bár nem közvetlenül a privátszférához tartozik, mégis szorosan kapcsolódik hozzá: ha például valakit megfigyelnek és profilíroznak, utána ezt az információt fel tudják használni arra, hogy a döntését hatékonyan befolyásolják, ami egyértelműen csonkítja a szabad döntéshez, választáshoz való jogot. Például úgy, hogy a profiljához kapcsolódó termékeket helyezik a terméklistán előre, célzott hirdetésekkel bombázzák a vásárlót, vagy a szimpatikus, keresett termékek árát lenyomják – mindezzel egyre inkább a vásárlás felé nyomva a fogyasztót.


2010.03.22.

Az IT café is cikkezett róla, hogy várhatóan néhány héten belül el fog készíteni a Google egy olyan böngésző kiegészítőt, amelynek segítségével a felhasználó letilthatja a Google Analytics szolgáltatást, és ezáltal a tevékenységének nyomkövetését. Korábban írtunk egy olyan Firefox kiegészítőről, ami a belépést nem igénylő Google szolgáltatásoknál tett hasonlót lehetővé – azonban ez a megoldás nem egy Google termék volt. A felhasználó privátszféráját veszélyeztető tényezőket három csoportba sorolhatjuk, ebből az egyiknek az alapját épp a Google-hez hasonló szolgáltatók adják, és ezért is érdekes a Google-nek ez a lépése.


2010.01.24.

A Google a kínai incidens után előhozta a szokásos érveket, amivel általában a kukkoló társadalom továbbépítése mellett szoktak érvelni – ráadásul most az EU irányába lobbizik. Ez röviden így foglalható össze: a terrorizmus elleni harc miatt visszább kell venni a demokráciából, csak kisebb szabadság és privátszféra engedhető meg, és több megfigyelést, naplózást kell eltűrniük a felhasználóknak (hasonló témájú vita zajlik a reptéri ellenőrzések körül). Ahhoz ugyanis, hogy a kínai támadáshoz hasonlókat kezelni lehessen, IP címeket és egyéb érzékenyebb adatokat is tárolni szükséges. Ráadásul a Google 9-18 hónapig tárolja ezeket.


2010.01.13.

Egész sokat lehet arról olvasni, hogy a Web 2.0, a közösségi hálózatok elterjedése, és az új szolgáltatások által terjesztett exhibiconista felhasználói szemléletmód milyen hatással van a privátszféránkra (egy jó tudományos cikk a témáról). A következő kérdés viszont ez: ha ezek a szolgáltatások valósidejűvé válnak, mire számíthatunk? Minden bizonnyal elveszítjük a visszavonási lehetőséget, és bármi, amit akár véletlenül publikálunk végérvényesen elérhetővé válik. Legfeljebb annyit érhetünk majd el, hogy a keresési eredmények között ne szerepeljen; azonban a rendszerből nem fogjuk tudni eltávollíttatni (és bizonyára vannak olyan "haladó felhasználók", akik kicsit többhöz is hozzáférhetnek).


2009.11.13.

A Google Docs szolgáltatásainak nagy előnye a dokumentumok könnyű elérhetősége, hogy könnyen együtt tudunk dolgozni kollégáinkkal, illetve az egyszerű és kényelmes kezelőfelület. Persze a szolgáltatás árnyoldala, hogy nem tudhatjuk, mi történik a fájljainkkal. Ez okból kínál színvonalas alternatívát az ingyenes, nyílt forráskódú OpenGoo, melynek felülete könnyen áttekinthető és kezelhető felülete van, és elemeiben kísértetiesen hasonlít a ProjetPier-re.


2009.11.10.

A Google Dashboard bejelentkezés után elérhető bárki adatlapján, és annak áttekintésére szolgál, hogy  milyen információkat tárol rólunk a Google. Bár egyes vélemények szerint ezt a funkciót senki sem fogja használni, azért némi előnye rögtön akad: legalább tudjuk, hogy a régebben látogatott Google szolgáltatásokat mikor használtuk utoljára, milyen tevékenységeket végeztünk ott. Leginkább talán azért hasznos, mert elgondolkodunk azon, hogy mi mindent is tudnak rólunk.


2009.05.27.

Google Trends: privacy

2009.05.27. 22:01:10, Gulyás Gábor

Egy kis érdekesség: Google Trends (privacy). A Google ezen szolgáltatásának segítségével betekintést nyerhetünk az egyes keresőkifejezések statisztikáiba. Megtekinthetjük a keresett témához kapcsolódó híreket, az archívumban akár egészen hosszú időre visszamenőleg is.


2009.04.20.

A Google Calendart sok célra használhatjuk (vagy sok ok miatt épp nem), és egy érdekes "funkciójára" szeretnénk felhívni a figyelmet, ami tetszés szerint tekinthető hasznos feature-nek, vagy épp bug-nak is. Ez történetesen a következő: a felvett bejegyzésből a Calendar kikeresi az e-mail címeket, majd úgy tesz, mintha automatikusan meghívókat küldött volna valamennyire, azaz megjelennek a meghívottak listáján a címek. Valójában nem küld levelet, csak bekerülnek a vendégek közé a címek. A következő módosításnál azonban rákérdez az újabb értesítésre, amikor viszont ténylegesen küld is levelet.


2008.12.08.

A faberNovel prezentációja a Google-ről: a fóliák alapján a nagy cég stratégiájának rejtett okaiba, megfontolásaiba is beletekinthetünk. Talán nem kellene, hogy meglepő legyen az a magabiztosság, ambíció és hódítási vágy, amelyet ezek a fóliák is tükröznek, de azért mégis döbbenetes. A cég nem csupán az elérhető piacokat akarja meghódítani, hanem elérhetővé szeretné tenni azokat, amelyeket a jelenlegi modellek szerint nem tudna meghódítani. Mint például a mobil telefonok piacát.


2008.11.04.

GMail és a pont

2008.11.04. 14:39:28, Gulyás Gábor

Egyszer már foglalkoztunk a GMail (béta) egy furcsa bugjával: keveri az email címeket, ha a két cím között csak pontokban van különbség, ilyen regisztrációt nem is enged elvileg. (News flash: nem csak akkor, nagybetűs-kisbetűs eltérés sem számít.)


2008.09.08.

A Google-t nem kell senkinek sem bemutatni. A PRIME Project egy EU-s kezdeményezés volt, melynek célja egy átfogó PET technológia létrehozása, több nagyobb multinacionális cég, és híresebb Európai kutatócsoport bevonásával. Ez egy olyannyira átfogó technológia lenne, hogy valamennyi jelenleg létező informatikai platformon megjelenne, sőt, még nem létező platformok fogadására is felkészülnének: az internet architektúrájában is megjelenne egy új réteg (persze opcionálisan), a mobil telefónia, szenzorhálózatok se maradnának érintetlenül. Az ember teljes digitális lenyomatát kezelhetné ily módon — már ha az adott adatkezelő támogatja a PRIME-t. Ami pedig könnyen elérhető központi szabályozás útján. A projekt időtartama 2004-2008 közöttre szólt, nyáron egy záróesemény keretén belül hivatalosan is véget ért, de itt már megtalálható a következő fázis honlapja, a PrimeLife-é (a konzorcium).


2008.09.03.

Az utóbbi években a böngészők piacát széles kínálat és szoros verseny jellemzi, ami egyre inkább csak fokozódik. Tegnap jelent meg - talán erre a versengésre válaszul - a Google saját böngészője, a Google Chrome. E böngésző igazi csemegének számít, így kíváncsian vágtunk a tesztelésébe, s kíváncsian várjuk a következő hónapok fejleményeit: a felfedezett gyengeségeket, rejtett kiskapukat, az utólagosan bevezetett huncutságokat, s legfőképpen a böngészők piaci eloszlásának változását. Vajon a Google-nak mekkora szeletet sikerül a piacból kihasítania és milyen gyorsan?


2008.06.13.

Google Accounting

2008.06.13. 11:15:16, Gulyás Gábor

Egy korábbi bejegyzésünkben írtunk a Google Health frissen indult szolgáltatásáról. Véleményünk a szolgáltatás elindítása merész ötlet; ennek kapcsán elképzelhetjük a Google következő, hasonlóan merész szolgáltatását, a Google Accounting-ot (nem találtam a Google-nál hasonló szolgáltatást, de ha valaki ismerne, írjon!).

A szolgáltatás céljára pontosan rávilágít az elnevezése: a könyvelés egyszerűsítése. Itt is webes felületen keresztül érhetjük el valamennyi, a Google szerverein tárolt adatainkat. Felvihetjük bevételeinket, kiadásainkat, és cserébe a Google tanácsokat ad pénzügyi akcióink rövid és hosszú távú optimalizálására (pénzügyi szakértők hozzászólásait és véleményét is várjuk! ), valamint az egyes tételek kapcsán, az éppen lokálisan megjelenített kontextust figyelembe véve reklámokat jelenít meg saját felületén.

Illetve a legfőbb előnye: hozzáférhet pénzügyi előtörténetünkhöz, amelynek - kizárólagosan az anonimizált statisztikái - alapján elemezheti, hogy mire költünk szívesen, mennyi tartalékunk van, esetleg fizetési hajlandóságunk is elemezheti (szakértők itt is előnyben). Végül pedig általános felhasználói csoportokat alakíthat ki, amelyre üzleti modelljét építheti. Persze az érdekes kérdés itt is az: mi történik, ha feltörik a fiókunkat? Tényleg elég lesz itt is egy jelszavas azonosítású fiók? Vagy, ahogy a bankok is, be kell majd vezetni valamilyen hard-token alapú azonosítást is: telefonszám birtoklás (sms kód), vagy okos kártyás alapokon.

Lehet, hogy ez célszerű lenne a Google Health esetében is. Valószínűleg a szolgáltatásba vetett bizalom alapját nem ez fogja megadni.


2008.05.31.

Múlt hét hétfőn indult el a Google Health szolgáltatása, melynek legfőbb célja, hogy egy helyen tároljuk személyes orvosi adatainkat. Így egyszerűbbé, áttekinthetőbbé válik azok kezelése, könnyebben kereshetünk közöttük, és elveszteni is nehezebb a bejegyzéseket; arról nem is beszélve, hogy ha az orvosunk webkettő kompatibilis, vele is meg tudjuk osztani könnyedén ezeket az információkat.

Mindenki számára természetes alapkövetelmény, hogy ezeket az adatokat biztonságosan kell tárolni, hiszen sokkal nagyobb problémát jelenthet adott esetben, ha illetéktelenek kezébe kerül, mint mondjuk a heti rendünk a Google Calendar-ból. Talán nem is ez a legérdekesebb kérdés; mit fog tenni aNagy Testvér az adatainkkal? Pontosabban, mit is tehet?


2007.11.25.

Nem titok, hogyan működik a Google fő szolgáltatása, a webes keresés: a keresőóriás robotjai éjjel és nappal böngészik a webet, és magukévá teszik a weboldalak tartalmát. A tartalmakat hosszú időre eltárolják, és általában akkor is elérhetővé marad, ha az eredeti weboldalt már különféle okok miatt eltávolították.


2007.07.23.

A GMail szolgáltatása valóban béta - ha elég szerencsétlenek vagyunk, akkor valaki más fogja olvasni a leveleinket, és mi soha nem kapjuk meg őket. És ez hogyan működik? Utánajártunk, kipróbáltuk.


2007.07.12.

Bár a legtöbb esetben célunk, hogy minél előrébb kerüljünk a Google találatai között, mégis előfordulhat bizonyos esetekben, hogy jobb szeretnénk, ha az oldalunkat békén hagyná a Googlebot, és más keresőbotok. A következőkben néhány apró trükköt mutatok be ennek elérésére.


© PET Portál és Blog, 2008-2010 | Impresszum | Adatvédelmi nyilatkozat