Blog

Új bejegyzés beküldése

2010.04.22.

Nyílt cenzúra

2010.04.22. 21:41:49, Földes Ádám Máté

Érdekes akcióra szánta el magát a Google: az óriáscég nyilvánosságra hozta, hogy 2009. július 1. és december 31. közt melyik országból hányszor érkeztek kérések felhasználói információk törlésére, valamint, hogy hány alkalommal kértek ki ilyen adatokat. A vállalat az eredményeket egy térkép formájában tárja elénk, amelyen egy országra kattintva megtekinthetjük, hogy a kérések hány százaléka teljesült, valamint, hogy a Google melyik szolgáltatása volt a szóbanforgó információ helye.

Hazánk se a törlési, se a kikérési listán nem szerepel, ami azt jelenti, hogy Magyarország legfeljebb 30 kérést intézett a céghez (de az is elképzelhető, hogy egyet sem). A legtöbb felhasználói adat kiadását és törlését egyaránt Brazília kérte, rendre 3663 és 291 alkalommal. Az eltávolítási kérelmek esetében a dél-amerikai ország „hatékonysága” 82,5%-os volt. Érdekesség, hogy Kína nem szerepel egyik listán sem – az ottani adatok ugyanis a helyi törvények szerint államtitoknak minősülnek.


2009.04.03.

Egy, a köztudatban élő, mégis figyelmen kívül hagyott eleme a szoftvereknek az őket gyártó cégek privacy policy-je (magyar nevén adatvédelmi nyilatkozat), melyben egyre inkább uniform, és - jegyezzük meg - nyugtalanító pontokkal találkozhatunk. Jelen áttekintés apropója a Microsoft Silverlight és az Adobe Flash összehasonlítása volt (bár a két termékre nem vonatkozik külön, speciális policy), melynek során igyekszem ugyanúgy rámutatni a széles körben alkalmazott adatrögzítéseken túl a kisebb, tovább merészkedő cég-specifikus törekvésekre is.


2009.01.20.

Egy amerikai kutatóközpont több fontos amerikai székhelyű közszereplővel és fejlesztővállalattal karöltve közzétett egy tanulmányt, amely a 25 legveszélyesebb és leggyakoribb programozási hibát ismerteti (IT café cikk). Ez önmagában nem lenne számunkra érdekes, azonban mégis fontos problémakörről van szó, hiszen ha épp nem trükkös levelekkel veszik rá a felhasználót, hogy programokat telepítsen a gépére, akkor valószínűleg ilyen programhibákat használnak fel ugyanerre a célra. Ez viszont máris közvetlen veszélyt jelent a számítógépen tárolt adatokra. Ajánljuk olvasóink figyelmébe ezt a 11-es listát, mely cáfolja az efféle hiba-toplisták készítésének hasznosságát. Sőt, néhány olyan okot is felfedezhetünk ezen pontok között, amelyek egyébként is felelősek az efféle típushibákért.


2009.01.09.

Vannak olyan internetes alkalmazások, amelyeket hordozhatunk magunkkal, így nem hagyunk nyomot azon a gépen, ahol használjuk. Ilyenek például a Firefox Portable-re épülő anonim böngészők is, amelyek a helyi gépen nem hagynak maguk után nyomot, mivel a felhasználói profilt is hordozzuk, cache és hasonló pedig nem képződnek. Vagy egy másik példának itt van a BitWise csevegő szolgáltatása , melynek kliensét szintén hordozhatjuk magunkkal , s így nem kell féltenünk a kulcsainkat és ismét nem hagyunk magunk után semmi féltve örzött titkot (például beszélgetések naplófájljait).


2008.09.15.

Az új tanulmánykötet bemutatója 2008. szeptember 16-án kedden 11 órakor lesz az OSA Archivumban egy sajtóbeszélgetés keretében, a szerzők részvételével.

Szabad adatok, védett adatok 2. címmel másodszor jelenik meg az Alma Mater könyvsorozat adatvédelemmel és információszabadsággal foglalkozó tematikus tanulmánykötete. Az első kötetet először három évvel ezelőtt vehette kezébe az olvasó, s noha nem került könyvesbolti forgalomba — a kiadó műegyetemi tanszékétől lehetett beszerezni —, mégis teljesen elfogyott és egyes tanulmányai számottevő szakmai visszhangot keltettek.

Azóta sok újdonság keletkezett a témakörben, újabb problémák merültek fel és újabb megoldások születtek az első kötet tanulmányai által elemzett területeken, de számos olyan jogi, társadalmi és technológiai fejlemény is történt, amelyek jelentősége igényli megjelentetésüket az igen kevés számú magyar nyelvű szakirodalmi publikációkban.

A teljes sajtóanyag, a szerzők és tanulmányok címének listájával PDF formátumban letölthető.


2008.06.26.

A World Wide Web Consortiumnak (W3C) egy olyan technológiája, melynek révén az Internet felhasználói több eszközt kapnak személyes adataik védelmére. A konzorcium együttműködési ülése módot adott ügyvédeknek és cégeknek, hogy javaslataikkal hozzájáruljanak a Platform for Privacy Preferences Project (P3P) fejlesztéséhez.


2008.05.31.

Múlt hét hétfőn indult el a Google Health szolgáltatása, melynek legfőbb célja, hogy egy helyen tároljuk személyes orvosi adatainkat. Így egyszerűbbé, áttekinthetőbbé válik azok kezelése, könnyebben kereshetünk közöttük, és elveszteni is nehezebb a bejegyzéseket; arról nem is beszélve, hogy ha az orvosunk webkettő kompatibilis, vele is meg tudjuk osztani könnyedén ezeket az információkat.

Mindenki számára természetes alapkövetelmény, hogy ezeket az adatokat biztonságosan kell tárolni, hiszen sokkal nagyobb problémát jelenthet adott esetben, ha illetéktelenek kezébe kerül, mint mondjuk a heti rendünk a Google Calendar-ból. Talán nem is ez a legérdekesebb kérdés; mit fog tenni aNagy Testvér az adatainkkal? Pontosabban, mit is tehet?


2008.05.13.

Lassanként bármilyen szolgáltatást is szeretnénk igénybe venni, rögtön szembesülünk a helyes jelszó megválasztásának nehézségével - főleg, ha már a tizedik megjegyzendő jelszóról van szó -, de ha szemfedőt veszünk, és maradunk az "alma123" sémánál, akkor számos olyan cikket találhatunk, amely szembesít minket hanyagságunkkal. Ha webről van szó, használhatjuk a böngészőnket is erre a célra, de ez nem mindig célra vezető megoldás (forrás), helyette célszerűbb a jelszó adatbázist, és így a böngészőben tárolt profilunkat is, vagy hordozható eszközön, vagy titkosított partíción tárolni.


2008.04.28.

Michael Chertoff a minap azt állította, hogy az ujjlenyomat nem személyes adat. Miért érdekes ez? Mert ő az USA Homeland Security egyik vezető beosztású tisztviselője. A Homeland Secutity felelős (az USA) határain belül és kívül elkövetett terrorista cselekmények megakadályozásáért és a belbiztonság ezzel kapcsolatos részéért:

"The term homeland security refers to the broad national effort by all levels of government to protect its territory from hazards, both internal and external, natural and man-made. The term is also used to refer to the United States Department of Homeland Security itself."

A nemzetbiztonság kifejezés mögött (homeland security) egy széleskörű nemzeti erőfeszítés áll a kormányzat minden szintjén, hogy megvédjék a területüket minden veszélytől, legyen az belső vagy külső, természeti vagy embertől származó.

(Wikipedia: http://en.wikipedia.org/wiki/Homeland_security)

Magyar jog szerencsére elég egyértelmű ezzel a kérdéssel kapcsolatban:

Személyes adat: bármely meghatározott (azonosított vagy azonosítható ) természetes személlyel (a továbbiakban: érintett) kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható. A személy különösen akkor tekinthető azonosíthatónak, ha őt – közvetlenül vagy közvetve – név, azonosító jel, illetőleg egy vagy több, fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző tényező alapján azonosítani lehet;

Az ujjlenyomat személyes voltát a következőképpen tagadta:

"QUESTION: Some are raising that the privacy aspects of this thing, you know, sharing of that kind of data, very personal data, among four countries is quite a scary thing.

SECRETARY CHERTOFF: Well, first of all, a fingerprint is hardly personal data because you leave it on glasses and silverware and articles all over the world, they’re like footprints. They’re not particularly private."

KÉRDÉS: Többen felvetették, hogy a magánélethez való jog vonatkozásában ez a dolog, tudja, ilyen típusú adatok megosztása négy ország között, eléggé riasztó dolog.

CHERTOFF titkár: Nos, először is, az ujjlenyomat aligha személyes adat, mert otthagyjuk az üvegen, az ezüst eszközökön és minden használati cikken a világ minden táján, olyanok, mint a lábnyom. Nem igazán magánjellegűek.

Tehát ha már mindenhol otthagyjuk, az nem személyes adat? Magyar törvények szerint az. Miért olyan égető kérdés ez? Hiszen én itt élek, ők meg ott. Nos, azért, mert meg akarja osztani az ujjlenyomat adatbázisokat egymással az USA, Kanada, Nagy Britannia, és Ausztrália.

Mi lehet a következő lépés? Tudjuk, hogy az USA már most feltételül szabja beutazásnál az ujjelnyomatok és egyéb személyes adatok átadását. Elgondolkodtató, hogy ez trend-teremtő lesze-e a következő években, évtizedben. Az EPIC felmérése szerint igen, hiszen a magánélethez való jog tiszteletben tartása világméretűen egyre rosszabb mutatókat hoz.

Lehet-e ideológiát találni egy ilyen méretű személyes adat átadáshoz? Csak a törvényektől és a törvényalkotóktól függ.


© PET Portál és Blog, 2008-2010 | Impresszum | Adatvédelmi nyilatkozat