A WiFi hálózatok biztonsági problémái orvosi lónak számítanak a szakmában - jelen bejegyzésben nem is biztonsági aspektusból szeretném tárgyalni a kérdéskört. Bizonyára vannak a témában inkább naprakész információkkal rendelkező olvasóink, ráadásul a Hacktivity 2008 óta még inkább láthatjuk, hogy nem csak az algoritmus megválasztásán múlik egy hálózat (vagyis itt épp egy számítógép) feltörése. Ebben a bejegyzésben inkább egy érdekességre szeretném felhívni a figyelmet, amely kapcsolatban áll a privátszféra védelmével.
Az otthoni WiFi hálózatok egy részét (valószínűleg a kisebbiket) WPA-TKIP algoritmussal védik, és mivel kis hálózatról van szó, jelszavas védelemre számíthatunk. A jelszavas, kulcsos védelem állandó ellensége mindig is a kulcstér végigpróbálgatása volt, ami azonban jól megválasztott (és még nem tört) algoritmus esetén túl nagy falatnak számított, egészen mostanáig. Tavaly már volt hír arról, hogy a videókártyák párhuzamosítási képességének kihasználásával hatékony szótár alapú jelszótörő programok készíthetőek – most már azonban lehetőség van a Wireless Security Auditor szoftver segítségével a WiFi-s jelszavakat is tesztelni.
A privát WLAN hálózatok biztonsága már eddig is megkérdőjelezhető volt, így ami ebben a hírben inkább ijesztő, hogy relatíve olcsó videókártyák segítségével milyen jelszótörő kapacitáshoz juthatunk, ráadásul vásárolható célszoftver segítségével. Manapság, amikor a jelszavak egyre inkább meghatározzák az életünket, és egyre inkább az interneten fellelhető digitális lenyomatunktól függünk. Hiszen ez a hír első sorban a kriptográfiának ad jókora pofont, de azt nem szabad elfelejtenünk, hogy a kriptográfia a privátszféra védelmének legfontosabb alapköve. Így nélküle a privátszféránk védelme is inkább álom marad, mint valóság.
További kérdés, hogy a megnövelt kapacitást kik fogják kihasználni, hiszen így lehetőség nyílik olcsón jelszótörő gépeket összeállítani. A rendőrség vagy esetleg mások? Feltételezve a további skálázhatóságot e grafikon szerint elég beszerezni egy négy PCI-E-t tartalmazó alaplapot és hozzá vásárolni négy erős kártyát, ahhoz, hogy másodpercenként 60 ezer jelszót próbálhassunk ki. Algoritmusonként persze változhat ez a szám, de várhatóan ebben a nagyságrendben marad a törés sebessége.