RSS 2.0 
Vissza a bejegyzésekhez | Szabó Máté Dániel |
2009.07.13. 10:12:05
|
|
A cikk esetleg azt sugallhatja, hogy az IP-cím személyesadat-volta miatti nehézségek elhárultak, ez azonban nem így van, az internethasználattal együtt keletkező adatokat gyűjtők számára nem jött el a kánaán. 1. A bírósági ítélet az Amerikai Egyesült államok jogrendszere szerint minősítette az IP címet. Európában, az európai jogalkalmazók az itt használatos fogalmak szerint minősíthetnek csak. A személyes adat fogalma nem egy apriori fogalom, nagyon sok jogi dokumentum definiálja. Ha megnézzük ezeket a definíciókat, azt láthatjuk, hogy az európai jogrendszerekben személyes adat a meghatározott emberrel kapcsolatba hozható bármiféle ismeret és az ismeretekből levonható következtetés. Nem tudjuk, hogy az amerikai bíróság milyen definíciót használt a minősítéskor, mindenesetre Európában e definíció szerint kell minősíteni az IP címet, így az európai minősítés szempontjából irreleváns az amerikai jogeset. 2. Régi érv, hogy az IP cím nem egy meghatározott emberrel hozható kapcsolatba, hanem egy eszközzel, és ez alapozza meg azt, hogy ez a karaktersor nem személyes adat. Azonban agyon sok olyan adat van, ami elsősorban egy tárggyal hozható kapcsolatba, de az a tárgy egy emberhez tartozik, ezért mégis személyes adat. Senkinek nem jutna eszébe azt mondani, hogy a személyi igazolvány száma nem személyes adat, mert az nem az ember száma, hanem az igazolványé. Ezért fontos megállapítása e fenti írásnak, hogy ma egyre inkább személyhez kötődő eszközök IP címéről van szó (notebookok, mobiltelefonok), szemben azokkal az időkkel, amikor egy irodában még nem is volt mindenkinek hálózatra kapcsolt asztali számítógépe, többen használtak egy gépet. Az IP cím eszerint egyre személyesebbé válik, mert az a tárgy, amelyet közvetlenül azonosít, egyre inkább kötődik ahhoz az emberhez, aki használja. 3. A döntő érv az IP cím személyes adat-volta mellett pont az, hogy éppen arra használják, hogy azonosítson. A forgalmi adatok IP címhez kapcsolva gyűlnek a szervereken, és tekintettel arra, hogy egy felhasználó IP címét könnyű megszerezni, a forgalmi adatokhoz mindjárt tudunk egy személyt is kapcsolni. Az pedig, hogy nem feltétlenül ugyanaz a személy tartozik minden forgalmi adat mögé, tulajdonképpen irreleváns, hiszen a szerveroldalon azt hiszik, hogy ez ugyanaz az ember, így vonnak le következtetéseket az illető felhasználói szokásaira nézve. Az IP címet - többek között - a felhasználó szokásainak elemzésére is használják, következtetéseket a felhasználóra nézve vonnak le a használatával, ennélfogva az a felhasználóhoz köthető, még akkor is, ha nem minden IP cím nem minden esetben köthető felhasználóhoz. Végül: mindez nem jelenti azt, hogy a személyes adatnak minősülő IP címet a szervereken ne lehetne kezelni, ne lehetne ezeket használni. Az IP címek személyes adat-volta attól óv meg bennünket, hogy bármit meg lehessen ezekkel az adatokkal tenni. Az IP cím személyes adat volta védelmet jelent, azt, hogy a felhasználónak legalábbis joga van befolyásolni a sorsát. Ez pedig az ő szabadságát növeli, ami jó. |
|
BlogEgy nem régen született bírósági döntés szerint amerikában az IP cím nem számít személyes adatnak, mivel nem a felhasználót azonosítja személyesen, hanem az általa használt számítógépet (eszközt). A per egyébként egy Microsoft-ot érintő ügy kapcsán robbant ki, amely szerint a Microsoft elkezdett IP címeket is gyűjteni, noha a végfelhasználói szerződés szerint (EULA) személyes adatok gyűjtésére nem volt jogosult (pontosabban a személyt azonosító adatok gyűjtésére nem). A felhasználók szerint az IP cím személyes adatnak számít, és így az adatgyűjtés jogtalan volt, a Microsoft pedig úgy érvelt, hogy mivel az IP cím nem tartalmazza a személyek neveit vagy címét, így nem jelent a gyűjtése valós problémát. Azt is hozzátették, hogy nem gyűjtöttek olyan adatokat sem, amelyek az IP címhez kapcsolva már személyes azonosításra lettek volna alkalmasak. Jelenleg az EU-ban az IP cím személyes adatnak tekintendő. Ez azonban nem biztos, hogy mindig így lesz: egyes vélekedések hasonló logika mentén haladnak, mint a fent említett amerikai bírónő, azaz az IP cím nem elegednő a személy azonosításához, csak a gépet azonosítja, így nem személyes azonosításra alkalmas adat (PII). Könnyen lehet érvelni mindkét vélemény mellett: bár a személyt objektív módon nem azonosítja, de például profilírozásra lehetőséget nyújt az IP cím, ha már logikai vagy teljes időbeli sorrendezés is a rendelkezésre áll (időbélyegekkel). Ezzel pedig már vissza lehet élni. A PC-k is egyre olcsóbbak, az internetezésre alkalmas mobilkészülékek is, így egyre kevésbé jellemző, hogy több felhasználó ugyanarról az eszközről internetezik. Ezzel szembemegy az a trend, ami szerint viszont egyre több NAT-tal találkozhatunk, ahol többen osztoznak egy IP címen. Az biztos, hogy az IPv6 jövőbeli világában ezt a kérdéskört majd újra kell értelmezni. A forrásként megjelölt cikk egyébként felhívja a figyelmet egy olyan esetre is, amikor az IP címek ugyan nem voltak elérhetőek, mégis (konkrétabban: az AOL keresési naplóival kapcsolatos botrányról van szó ). Ez is egy érv a PET-ek mellett, amelyek épp ezen meta-adatok elrejtését szolgálják. Forrás: MediaPost Címkék: adatvédelem , internet , ip , megfigyelés A bejegyzés címe: HozzászólásokÖsszesen 1 hozzászólás látható. 2009.07.13.A hozzászóláshoz be kell jelentkezni! |
BejelentkezésRegisztrációs panelHozzászólásokCímkékArchívumPartnereink
Ajánló
|